2009. november 20., péntek

Gondolatok Jézusról


Kortársai megértettek és megtűrtek volna egy aszkétát, aki az eljövendő Isten országa kedvéért lemond a világról. Megértettek és megtűrtek volna egy világvégevárót, aki csak a reménynek él, és tökéletesen közömbös a világ dolgai iránt... Megértettek és megtűrtek volna egy farizeust, aki arra szólítja fel az embereket, hogy azonnal fogadják el itt és most az Isten országát a törvény iránti engedelmességben, hogy részük lehessen az eljövendő Isten országában. Megértettek és megtűrtek volna egy realistát vagy egy kétkedőt, aki mindkét lábával a földön áll, és arról, hogy mit hoz a jövő, semmit nem tud és nem is akar mondani. Ám sehogyan sem tudtak megérteni egy olyan embert, aki azt állította, hogy Isten országa már elközelített abban, amit ő mond és tesz, ámde érthetetlen óvatosságból mégsem volt hajlandó döntő csodákat megtenni; aki meggyógyított egyeseket, de nem volt hajlandó egyszer s mindenkorra véget vetni a lepra és a vakság nyomorúságának; aki a régi templom pusztulásáról s egy újnak építéséről beszélt, de még a jeruzsálemi kultuszt sem bojkottálta, mint ahogy a kumrániak tették, akik egy új, megtisztított kultuszt vezettek be sivatagi monostorukban; s főképpen aki beszélt azok tehetetlenségéről, akik csak a testet ölhetik meg, mégsem volt hajlandó kiűzni a rómaiakat az országból.Jézus egyedül az Atya akaratával törődött. De jó lenne ezt tenni nekem és neked is, sokkal inkább.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése